„Soros óriási tőkehatalmával igyekezett mindenféle fordulatot finanszírozni Kelet-Európában, és megalapozott az a szóbeszéd, miszerint Soros György szerepet játszhatott abban, hogy az utóbbi években tömegesen érkeznek bevándorlók Európába. Soros olyan NGO-kat támogatott, amelyek felelősek abban, hogy tömegesen érkeznek bevándorlók Európába.”
Ezek a mondatok nem egy magyar kormánypárti politikustól származnak, hanem a kisebbik osztrák kormánypárt, a Szabadságpárt (FPÖ) parlamenti frakcióvezetőjétől, Johann Gudenustól származnak.
A szabadságpárti politikus április végi kijelentéseire még a Die Presse újságírója is csak annyit tudott mondani, hogy összeesküvés-elmélet.
Gudenus szavai kivágták a biztosítékot a teljes osztrák médiában, valamint az osztrák ellenzékben is, de még a koalíciós partner Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusai is elhatárolódtak az ominózus kijelentésektől. A 41 éves szabadságpárti politikusra, aki sokak szerint az alkancellár, FPÖ-elnök
Heinz-Christian Strache jobbkeze, valamint az FPÖ agya,
a kijelentések kapcsán teljes össztűz zúdult. Az osztrák szociáldemokraták, a Zöldek és a NEOS párt azonnal antiszemitizmussal vádolta meg Gudenust, de elhatárolódott a kijelentéstől Sebastian Kurz osztrák kancellár is.
A Szabadságpártban csak Joschinak becézett politikus, aki egyben az osztrák-magyar barátságot ápoló parlamenti bizottság elnöke, arról is beszélt az interjúban, hogy a Fidesz „lenyűgöző győzelmének” másnapján rögtön gratuláló levelet írt Orbán Viktornak, akivel már találkozott is egyszer, amikor Orbán februárban Bécsben járt.
A holokausztot relativizáló apa árnyékából bújt elő
Johann Gudenus 1976-ban született, alsó-ausztriai nemesi családból származik. Apja John Gudenus katonatiszt, volt FPÖ-politikus, akit 2006-ban a holokausztot relativizáló kijelentései miatt jogerősen elítéltek.
John Gudenus egy 2005-ös interjújában azt vonta kétségbe, hogy a Harmadik Birodalom területén voltak gázkamrák. Úgy fogalmazott: „nem szabad tabukat felállítani, hanem tudományosan és fizikailag is ki kell vizsgálni” ezt a kérdéskört. A nagy felháborodást kiváltó kijelentést követően pontosított, és azt mondta, hogy „voltak gázkamrák, de nem a Harmadik Birodalom területén, hanem Lengyelországban. Az iskolai tankönyvekben is ez áll. Azt én sosem kérdőjeleztem meg, hogy voltak gázkamrák”.